Az Erős-ügy: kinyírni a MOL-t? (III. rész)

CSVM

Ebben a részben Gyurcsány és Bajnai után, az osztrák offshore-lovag, Pecina is feltűnik. (Akinek amúgy részesedése van a Népszabadság kiadójában…). Erős offshore érdekeltsége Pecinával együtt vélhetően szerepet vállalt az OMV MOL elleni támadásában is. És megemlékezünk a jó Zdeborsky Györgyről is…

Erős János („Dzsoni”, „Pufi”) nevét a kilencvenes évek közepétől lehetett ismerni, de megvallom, bennem leginkább szimpátiát keltett ismeretlenül, hiszen tudják: „egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy szegény ember. Nem volt annak a szegény embernek csak egyetlenegy fia, s azt is Jánosnak hívták. Nőtt, nődögélt János. Hanem olyan úristenes, erős legény lett belőle, hogy utoljára nem is hívták másként, csak Erős Jánosnak.”

Aztán lassan kiderült, János minden volt a szocialisták portfóliójában csak akasztott ember nem. S noha 2010-es bukását követően állítólag visszavonultan él, a neve a mostani Panama-világbotrány alatt sem tudott nyugodtan ülni a helyén.

Tele is van vele a magyar média, amely nem kevesebbről számol be, minthogy aMagyar Fejlesztési Bankot 2002-2010- között vezérigazgatóként 8 évig vezető Erős János neve is felbukkant a világ legnagyobb offshore-kiszivárgását jelentő Panama Papírokban. Egy eddig rejtve maradt üzletről hullott le a lepel: a magas rangú állami cégvezető egy nálunk is befolyásos osztrák befektető cégei között zajlott - pont akkor, amikor az OMV nagyon meg akarta szerezni a MOL-t.

Erős Jánosnak hivatali ideje alatt volt egy panamai cége. Ennek közreműködésével egy hazánkban jól ismert osztrák befektetővel bizniszelt 2007–2009 között, akkor, amikor az OMV nagyon meg akarta venni a MOL-t. Vele kötött üzletet az egyik legismertebb osztrák üzletember, Heinrich Pecina, aki már régóta jelentős befektető hazánkban. Jelenleg például a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot vagy a Világgazdaságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége.

A Falter osztrák lap által idézett cégpapírokból kiderül, hogy Pecina magánalapítványa, a Collegia 2007 végén körülbelül 50 ezer euróért, azaz 15,5 millió forintért eladott egy Wintercastle nevű céget a panama bejegyzésű Garuda Groupnak. Ennek a tulajdonosa pedig Erős János.

De több jelentős pénzmozgás is volt a Garuda és Pecina érdekeltségei között. Az osztrák lap szerint ez a kapcsolat akkor is működött, amikor az OMV üzleti offenzívát indított a MOL felvásárlása érdekében, azaz – legalábbis a Direkt36 szerint – „ennek a történetnek különböző oldalakon szereplője volt Erős és Pecina is”.

A történettel kapcsolatosan nem csak a 2010-es kormányváltás óta a gazdasági élettől visszavonultan élő Erősnek, de Pecinának is nehéz napok következhetnek; utóbbi ugyanis jó ideje Magyarországon is jelentős befektetőnek számít.

Erős az üzleti ügyeit nem részletezte, azonban írásban nyilatkozott az atv.hu-nak arról, hogy milyen viszonyban van Pecinával. Mint kiderült, hogy 30 éve „sporttársak”, mivel mindketten szeretnek vadászni, de hozzátette, hogy más banki, befektetési és üzleti szereplőkkel is van hasonló kapcsolata. Erős 2010-ben, a Fidesz választási győzelme után ajánlotta fel a lemondását, azóta pedig nem viselt tisztséget semmilyen magyarországi cégben. Pecinának régebben érdekeltségei voltak két nagy magyar vegyipari cégben, a TVK-ban és a BorsodChemben, jelenleg pedig a médiában és a bankszektorban van jelen.

Bár Erős állítólag visszavonult a gazdasági ügyektől – persze, ki tudná ezt bizonyosan állítani – neve számos alkalommal merült fel 2010-es bukását követően is a gazdasági híradásokban.

Éppen egy éve, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésben arról beszélt, hogy több milliárd forintot adott a Quaestornak a szocialista kormányok alatt a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezérigazgatója.  „A legtöbb állami pénzt, Erős János adta – máig tisztázatlan körülmények között – 2005-ben és 2008-ban, 18 milliárd forintot egy ETO Park nevezetű beruházás keretében, az állam most gazdagodhat egy stadionnal, egy szállodával, még parkolóval is” – fogalmazott Lázár János.

A Híradó egy éve szerette volna megkérdezni Erős Jánost, hogy mi a véleménye Lázár János kijelentéséről. Kíváncsiak voltak arra is, hogy miért kapott Tarsoly Csaba 17 milliárd forintot, továbbá azt, hogy miért módosították a hitelkeretet és miért fogadták el fedezetként az ETO Parkot, amikor más ingatlanok forgalomképesebbek lehettek volna, valósabb fedezetet jelenthettek volna az MFB-nek?

Erős János nem válaszolt az írásbeli megkeresésükre. Az ügy másik érintettje, Zdeborsky György, aki a Magyar Fejlesztési Bank elnöke volt 2002 és 2010 között, azt válaszolta: hiába is keressük Erős Jánost, mert külföldön van. Zdeborsky György nem állt a Híradó kamerája elé, de telefonon hangsúlyozta, hogy nem emlékszik a 17 milliárd forintos kölcsönre. Arra a kérdésre, hogy miért módosították a hitelkeretet, szintén úgy reagált: nem emlékszik, régen volt, de biztos elfogyott a pénz, mert focira költötték. A Híradó megkérdezte Zdeborsky Györgytől azt is, hogy miért fogadták el a stadiont hitelfedezetként. Bár előzőleg azt mondta, nem emlékszik, hogy hitelt adtak volna, de a hitel fedezetére mégis emlékezett, mert azt válaszolta, hogy: ez egy projekthitel volt, amihez volt önrész, ezért a szabályoknak megfelelt. Miért ne fogadták volna el, miért ne kapott volna pénzt az ETO Park? 

Egyelőre ennyi. De nem tévedünk nagyot, ha úgy gondoljuk: az offshore-botrány még csak el sem kezdődött.

(vége?)

http://csvm.blogstar.hu/./pages/csvm/contents/blog/26402/pics/14602011962768701_800x600.jpg
Erős János,Offshore
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?