Bírósági furcsaságok

CSVM

Az előző részekben bemutattuk a szereplőket, az ügyet magát, valamint azokat a tanúvallomásokat, amelyek az első fokú tárgyaláson egybehangzóan állították a vitatott időszakban Regina és Attila egymáshoz való viszonyát, azaz, hogy élettársak voltak. Dokumentumokat idéztünk arra nézvést, hogy ezt az állapot Regina védője is elismerte korábban, hogy most ügyfele érdekében hirtelen jött memória zavarral hangoztassa: a korábban általa is elismert élettárs nem is volt az, csak egy építési vállalkozó… Igaz, ez sem állja meg a helyét. Befejező részünk arra mutat rá: mekkora a tétje a január 5-i tárgyalásnak. III.rész

De még nem léphetünk oda. Márt csak azért sem, mert dr. Szűcs ügyesen mozog bírói körökben is. Mit tesz Isten, az első fokon 2009-ben, amikor Attila a pert elindította, a legelső bíró, dr. Salamon Laura egyetlen napot sem (!) tárgyalta az ügyet, hanem elcserélték, és egy olyan bírónő – dr. Molnár Judit – tárgyalta 6(!) éven keresztül az ügyet, aki, amikor rájött arra, hogy jó szájízzel ebben az ügyben nem lehet kedvezni az alperesnek (Szűcsnek és Reginának) visszaadta azt 6 év tárgyalás után, holott fél tucat esztendő talán elég lehetett volna arra. hogy az élettársi vagyonközösség meglétéről akár egy közbenső ítéletet is hozzon, hiszen erre vonatkozólag rendelkezésre állt az idézett hangfelvétel, tanúvallomások, többszáz fénykép a családról. (Ez utóbbiakhoz annyit. Mint azt az első részben taglaltuk igen neves emberek is egybehangzóan állították az élettársi mivoltot, és elég nehéz elképzelni – szinte lehetetlen –, hogy a felperes 32 egymást nem ismerő, tök különböző tanút rávehessen különböző életszituációkban ugyanarra a vallomásra.

Ide tartozik még, hogy az első fok tanúi közül volt, akit a tanúvallomása megtétele miatt bántalmaztak, kocsiját megrugdosták, amiért Reginát és Lilit garázdaságért elítélték(!), de a jelek szerint ez sem volt elég…) Ám a következő bíró, a dr. Szűcs korosztályába tartozó dr. Miszbrandtner Erika végigvitte az ügyet, amelynek során első fokon az alperesnek, Reginának kedvező ítéletet hozott – figyelmen kívül és indoklás nélkül hagyva a tanúvallomásokat és az összes, Reginának kedvezőtlen bizonyítékot, ami a felperes igazát bizonyította volna.

És most nyakunkon a másodfokú tárgyalás, amelyre nem más, mint a Fővárosi Ítélőtábla 2015 végén leköszönt elnöke, dr. Lukács Zsuzsanna lett kijelölve, aki az ügyvédi kamaráról a következőt nyilatkozta 2014-ben a jogaszvilag.hu-n (http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/amikor-a-biro-ertekrendet-teremt-ii-resz): „És persze a Magyar Ügyvédi Kamarával is jó a szakmai kapcsolatunk, felkérésre kollegáink az ügyvédeknek is többször tartanak előadásokat”.

Mindezek ismeretében talán egyáltalán nem volt véletlen dr. Szűcs magabiztossága az első fokú tárgyaláson, illetőleg a másodfok (ítélőtábla) előtt. Csakhogy légy került a levesbe...

A blogunk birtokába jutott jegyzőkönyvek, dokumentumok, tanúvallomások immáron nem hagyhatóak figyelmen kívül. És ha a másodfok megállapítja az igazságot, azaz kimondja a nyilvánvaló tényt, miszerint a kérdéses időszakban Regina és Attila valóban élettársak voltak, így ügyükben az erre vonatkozó „élettársi közös vagyon megosztásakitétel helytálló lesz, akkor ennek tükrében kell döntést hozniuk, vagy új eljárásra utasítaniuk az első fokot.

Van egy olyan érzésünk, hogy a fenti bizonyíték ismeretében, hiába a lenyilatkozott jó viszony, dr. Lukács Zsuzsanna pedáns karrierjét nem akarja majd lerombolni egy kétes kimenetelű, szakmai-emberi blamázs esélyét magában hordó, tények elferdítésén, letagadásán alapuló védői „memóriazavar” miatt, és egészen biztosak vagyunk benne – attól függetlenül, hogy Szűcs ügyvédnő magas kamarai tisztséget tölt be és így nyilván gyakran találkozott a Fővárosi Ítélőtábla egykori elnökével – és kizártnak tartjuk, hogy egy olyan pedigréjű bíró, mint dr. Lukács, bármiben is manipulálható lehetne.

Aztán – álláspontunk szerint – időnként az ügyvédeknek sem árt emlékezniük jegyzőkönyvbe mondott szavaikra. Akár évekkel később is. Főleg, ha az illető a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Főleg, ha családilag is van viszony az ügyféllel. Mert dr. Szűcs férje akkor is a tanára volt Reginának, amikor a nő Attila élettársa volt, tehát az élettársi kapcsolat meglétére nem véletlenül hivatkozott dr. Szűcs Andrea, amíg a korábbi ügyben az ügyfele érdekei ezt kívánták. Talán dr. Szűcs a tárgyalásra készülve, fogmosás közben erről is megkérdezhetné az urát. Hátha ő jobban emlékszik.

Az ítélőtábla kitűnő bírói meg addig csak belelapoznak újra Csűri Éva művébe, hiszen a „jó pap holtig tanul”.

 

S mi a tanulság? Szerelem ide, jóhiszeműség oda, a papírozásnál nincs fontosabb.

És hála a korábbi jegyzőkönyveknek, ez lehet most Attila legnagyobb esélye.

Utána meg érdemes lenne egyszer azt is megnézni, hogy Regina miből él, hiszen nem dolgozik, és nagyon úgy tűnik, hogy a tehetős exférjtől napjainkig egy érdekes láncolatot alakított ki a palik megkopasztására építve, amihez egy neves ügyvédet használ fel. Persze nézhetjük a jó oldalát is, hiszen valószínűleg mindenki olyan ügyvédet szeretne magának, aki mindig arra és úgy emlékszik, amire az ügyfele szeretné, és ahogy az ügyfele érdekei kívánják. És végül is első fokon az ügyvédnő a pert megnyerte ügyfelének (mint ismeretes, vagyonjogi perekben az ügyvédi díj a megnyert összegtől is függ, tehát ez is motiválhatta).

A kérdés csak az, hogy Reginára mikor figyel fel az ügyészség és mikor hallgatja meg tanúként dr. Szűcs Andreát. Persze tudjuk, ügyvédi titoktartás köti és kétlem, hogy Regina ezen titoktartás alól felmenti, de kíváncsian várjuk…

 

http://csvm.blogstar.hu/./pages/csvm/contents/blog/32950/pics/14835392014307543_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?