Bebőröz

A viszkis tapló

Leárazás

INÁba szállt

Gulyáskrém

Offsorok közt

De ki is az a Linic? – avagy a Hernádi-ügy háttere, II. rész

Cr3.jpgLinic miniszter maga a két lábon járó botrány – a horvát média egyöntetű képe alapján -, de történetesen a legnépszerűbb politikus Horvátországban. Valójában nem meglepő, hogy általános vélemény szerint, azzal, ha egy politikus botrányba keveredik, nem szükségszerűen jár együtt népszerűségvesztés Sukosantól Selcéig. A „botrány” szó már az 1990-es évek elejétől szorosan összekapcsolódott Linic nevével, amikor az SDP első, és hosszú ideig egyetlen iparmágnása, Linic még Rijeka főpolgármestere volt. E minőségében vett részt a Rijecke trznice (Rijekai piac) privatizációjában 1993-ban, amivel a Privatizációs Alap volt megbízva.

A Rijecke trznice igazgatójának, Marin Franolic tábornoknak sikerült magához ragadni ezt a tőkeerős vállalatot, azzal a pénzzel, amit hitelben vett fel a Rijecka banktól – a média szerint Linic erős és hathatós segítségével. Franolic történetesen az SDP parlamenti képviselője, ily módon Linic kollégája volt. A Rijekai piac – lánc-hálózatának köszönhetően – megközelítően évi 5 millió euró profitot produkált, Franolic mindemellett a hotelszakmában is sikeres befektetéseket hajtott végre Primorsko-goranska megyében. Számos szállodának és étteremnek lett a többségi tulajdonosa, amelyek összértékét ma 50 millió euróra becsülik.

Gordan-Malic-Slucaj-Trznica-Rijeka-dokaz-je-velikog-seljenja-simpatija-prema-SDP-u_ca_large.jpgA Rijecke trznice ügyének 2011-es rendőrségi vizsgálatokból kiderül, hogy Rijeka két polgármestere, Slavko Linic és Vojko Obersnel segédkeztek Franolic-nak abban, hogy kiépítse ezt a kicsinek nem nevezhető birodalmat. A rendőrség azt gyanította, hogy a rijekai polgármesteri hivatal 1993 januárjában, a Használatbavételi Törvény előírásainak ellenére nyújtott koncessziót Franolic-nak két – egymás mellett lévő – városi piacra, amelyek olyan létesítményekkel rendelkeztek, amelyek Franolic birtokában voltak már tíz éve, annak ellenére, hogy a törvény szerint a „piaci szolgáltatásokat csak önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanban lehet végezni”. Franolic üzleti karrierje ezekből a saját tulajdonú ingatlanokból indult ki, és az egyik építmény miatt indított büntetőjogi eljárást a rendőrség az államügyészségen Vojko Obersnel polgármester ellen.

Franolic a két piac bérlőjeként az adóbevallásnál nem számította be a piac fedett részének egyharmadát, és a nyitott részének ugyanekkora részét, amelyek összességében a teljes piac területének majdnem a felét (!) tették ki. A rendőrség szerint Franolic a Rijekai Főpolgármesteri Hivatal költségvetését ezzel csekély évi 80 millió kunával károsította meg. 

Kronologija-slucaja-Doris-Hrast-jedini-pao-na-rijeckoj-Trznici_ca_large.jpgÉs itt jön képbe Slavko Linic, aki főpolgármesterként kötötte meg az első szerződést Franolic-csal, de ezt – minő meglepetés – nem lehetett bevonni az eljárásba, mert valamelyik fiókban túl hosszú ideig pihent: egészen addig, amíg büntetőjogilag el nem évült. Ugyanis amikor ez a szerződés a megyei főügyész, Doris Hrast kezébe jutott, akkor az egész Rijecke trznice ügyet fiókba rejtette két teljes évre, amíg le nem járt a büntetőjogi határidő. Eme nemes cselekedetéért Mladen Bajic országos főügyész áthelyezte őt egy másik állásba „igazolhatatlanul és lelkiismeretlenül végzett állami főügyészi tevékenység” okán.

De hiába volt az az általános vélemény, hogy Hrast-ot páros lábbal kellett volna kirúgni az állásából, mert az állami főügyészség elfektetett egy fontos aktát – újabb pofont kaptak az európai módon gondolkodók. Hrastot hamarosan kinevezték a megyei főügyészség vezető helyettesévé, és egyben a Rijecke trznice ügyet átadták az eszéki főügyészségnek, ahol további nyolc hónapot kellett várni az epilógusra. Az állami főügyészség a 2011-es parlamenti választások előestéjén hozta meg döntését, amellyel semmibe vette a rendőrség határozatát. A főügyészség szerint nem állapítható meg bűntény, ugyanis „a városi hatóságoknak, és a főügyészségnek sincs joga a bérbe adott létesítmények térfelületét vizsgálni”. (Még ugyanebben az évben az állami főügyészség vádat emelt a HAC korábbi menedzsmentje ellen, amiért túlságosan nagy összeget fizettek ki az A1 autóút egyik alagútjának kifestéséért. Úgy tűnik, az állami főügyészség vizsgálhatja egy alagút térfelületét, de egy városi piacét nem...).

06_damir_vrhovnik_ib_liga_sibenik2011.jpgMindeközben Damir Vrhovnik (egy másik rijekai iparmágnás, aki közel állt az SDP városi vezetőihez, így Slavko Linic-hez), Franolic üzlettársa – többek között a piacbuliban – a jachtján látta vendégül Ivica Racan akkori miniszterelnököt a nyári vakációkra...

Címkék: Hernádi Zsolt

De ki is az a Linic? – avagy a Hernádi-ügy háttere, I. rész

Most, hogy lassan Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató személye fontosabb lesz, mint az egyiptomi és a szír válság, ideje lenne bepillantani a kulissza mögé is, amit a magyar sajtó – érthetetlen módon – eddig nem tett meg.

hernadi.jpgUgyanis a dolog egyáltalán nem arról szól, hogy Hernádi adott-e euro milliókat Sanadernek, vagy sem (saját kezűleg biztos nem), ez ugyanis csak a casus belli, aminek igazság- és valóságtartalmáról SOHA nem fogunk hitelt érdemlően megbizonyosodni. Egy tagadás, egy állítás – míg a halál el nem választ.

Ahhoz, hogy képünk legyen az egész ügy hátteréről, érdemes észrevenni a business.hr 2012. június 15-i cikkét, amelyben azt olvashatjuk, hogy

Cacic-i-Linic-pritiscu-ekonomiste_ca_large (1).jpga horvát kormány tegnap lemondott közel 1 milliárd kuna profitról, ami a kormánynak járt volna. Az olajvállalat magyar partnerének elvárhatóan ugyanezt kell tennie a június 19-i közgyűlésig. Az államot az AUDIO vezetője, Mladen Pejnovic fogja képviselni. (…) Ipari tanácsadók üdvözölték a kormány döntését. Habár egy kérdésben a kabinet nem hátrál meg, és ez annak a megállapodásnak a kérdése, hogy Linic pénzügyminisztert és Cacic gazdasági minisztert beválasszák az INA Felügyelő Testületébe. Milanovic miniszterelnök tegnap ismét megerősítette, hogy Brüsszel figyelmeztetése ellenére ez meg fog történni, ugyanis fenntartja azt az álláspontját, hogy ez nem jelent összeférhetetlenséget”. 

Ugyanezen a napon a Novi list hasábjain ez jelent meg:

„a Zoran Milanovic miniszterelnökkel hat hónappal a hivatalba lépése után készült interjúban Milanovic kijelenti, hogy bízik a csapatában. Tagadja, hogy bármiféle konfliktus lenne a koalíción belül. Az INA Felügyelő Testületét érintő kérdésre azt válaszolta, hogy a miniszterek dolgoznak a megoldáson. Mint mondta, az országnak kisebbségi tulajdona van az INA-n belül, így a horvát vezetőségi tagok nem tudnak minden tőlük telhetőt megtenni az összeférhetetlenség elkerülése kérdésében, még akkor sem tudnának „ha akarnák”. (…) Ami Linic kemény megjegyzéseit illeti, az Milanovic szerint annak köszönhető, hogy nagyon szívén viseli az INA sorsát.”

És fél évvel később robbant a bomba! December 12-én az Aktual erről számolt be:

Linic-i-Milanovic-Nije-nam-lako-cistimo-prljavstinu-koju-je-ostavio-HDZ_ca_large.jpg„Megjelentek az első jelek arra vonatkozóan, hogy Zoran Milanovic miniszterelnök és Slavko Linic pénzügyminiszter között egyre növekszik a feszültség, egy kormányközeli forrás szerint. A forrás azt állítja, hogy Linic egyre inkább felhívta magára a figyelmet közszerepléseivel, amiket nem egyeztetett sem az SDP vezetőivel, sem a kormány tagjaival. A beszámoló szerint Milanovic támogatja azt, amit a pénzügyminiszter tesz, de közelről figyeli a magatartását és vezetői kinevezéseit. A forrás szerint Milanovic felfigyelt rá, hogy miután Radimir Cacic kilépett a kormányból, Linic magához akarta ragadni a teljes felügyeletet az ország pénz-, és gazdasági ügyei felett. A miniszter a MOL-lal kapcsolatos legutóbbi kijelentésével is felbosszantotta a miniszterelnököt. Igen kritikusan nyilatkozott a MOL horvátországi tevékenységéről egy ideig, de

y207259466729346.jpgMilanovicot az bántotta leginkább, amikor Linic váratlanul kijelentéseket kezdett tenni arra vonatkozóan, hogy az Ivo Sanader elleni elsőfokú döntés kihatással lesz a MOL és a horvát kormány közötti kapcsolatokra. A miniszterelnököt számos alkalommal megkérdezték erről, de ő minden alkalommal visszautasította, hogy megjegyzést fűzzön a kérdéshez mindaddig, amíg a Sanader-ügyben a végső döntés meg nem születik. A HNS, mint koalíciós partner meg van győződve róla, hogy Linic megjegyzéseivel Cacic pozícióját kívánja megnehezíteni azzal, hogy irritálja a magyarokat. Milanovicnak az a döntése, hogy nem jelölte Linicet az INA Felügyelő Tanácsába úgy is értelmezhető, hogy limitálni kívánja Linic hatalmát”.                  

Itt van a kutya elásva.

De ki is ez a Slavko Linic, a Hernádi-ellenes támadások Richelieu-je?

Egy pártjában (SDP) népszerű és erős (üzlet)ember, Rijeka egykori főpolgármestere és az ottani privatizációk – hogyan is fogalmazzunk finoman? – koordinátora. Aki abbéli minőségében kötött véd- és dacszövetséget Robert Jezic-csel (szintén üzletember),

JE_I__378199S1.jpga Sanader-ügy koronatanújával. Lehet lassan kapiskálni a lényeget. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy Linic 2000 és 2003 között az INA Felügyelő Tanácsának elnöke is volt, motivációja többszörösen érhetővé válik.

Mert az egész a fiumei kikötőből indult. S látszólag Linic magáévá tette a magyar katonanóta első két sorát:

„Fiumei kikötőben áll egy hadihajó,
Közepében, négy sarkában nemzetiszín zászló”.

S valóban, a messze földön híres horvát hazafiság álcája mögé bújva törekszik saját érdekeit érvényesíteni.

Címkék: Hernádi Zsolt, INA, Linic, MOL

Ezeket a cikkeket olvastad már?